4.fejezet

Sziasztok cukik! Meghoztam a következő részt.. Sajnálom, hogy rövid. Legközelebb ígérem hosszabbat hozok! Csak annyit szerettem volna mondani, hogy a Cortez név nem nagyon függ össze a Szent Johanna Gimivel..Hát, annyira, hogy abból van. De a karakter eltérő lesz, szóval utálók nyugi!!

xx, Viola

Nem említettem, de közben barna lett a hajam.Mármint, miután visszamentem az autóból a terembe, akkor.

-Figyelj, bármi is van, nem a te hibád.
-Tudom, csak, mindegy.

-Rendben-most én is megöleltem.
Íme egy új barátnő.

-Amúgy, mért barna a hajad?
-Be volt festve-legyintettem.

A továbbiakban csak sablonos dolgokról beszélgettünk.Első csengetésre már mindenki beszállingózott, kivéve az Augustus.El sem hiszem, hogy megcsókoltam.Meggondolatlan tett volt.

-Jess, nem sorolnád fel ki-ki, meg mire számíthatok tőle?
-Persze.

A teremben három sor volt, kétszemélyes padokkal, amik egymás mögött négyszer helyezkedtek el.
-Tizenhárman vagyunk veled együtt, amit nem értek, szerintem el fog menni valaki.

-De tegnap a hátsó sorba ültem, és volt még hely.

-Persze, mert Cortez hiányzik..azért is ilyen nyomott a hangulat..

Körbenéztem, és amint leereszkedtem a 'szintjükre' rájöttem, hogy nem is olyan rossz ez a kis osztály.A fiúk aránylag helyesek, bár nem akarok senkitől semmit, de jó fejnek tűnnek, a lányok nem is olyan ribancosak már, csak az átlagba tartoznak bele. Jessica meg, egyszerűen csodálatos!Egy nagyon vékony cérnán táncol, a műveltek és a műveletlenek között.
-Ki az a Cortez?Helyes?Az van az egyik könyvben is..-kérdeztem, mire elnevette magát.

-Igen, de meg van a Renátája is, ha érted.

-Melyik a csaja?
-Az ott-mutatott egy szöszi csajra-na de,akkor ki-ki is..Az első sorba, az ablak felől a pattanásos gyerek, Adolfo-magamban kuncogtam ezen a neven-vele ne foglalkozz, csak kussba ül.Mellette az a molett csajszi, Renita.Ő, hát, ő csak Renita.

-De vicces lett volna, ha ő jön össze Cortezzel.
-Az ám-nevette el magát.
-Mi van C-vel?-idejött a barátnője.

-Szia, Lucy vagyok-ahh, tehát újra kedves vagyok?Mellesleg, attól félt, hogy lekapom a kezéről.A gondolatai ezt mondták-Csak beszéltük, hogy hiányzik, és ezért bírtam tegnap, és ma is leülni.

-Ja amúgy hali, és értem.Bocs az előbbiért, csak..hát..hosszú.
Csak..hát..ribancnak hittelek. 

-Sarah vagyok-mosolygott, és visszament a helyére.
Közben megszólalt a csengő.
-Majd máskor elmondom, rendben?-nem is nagyon tud senkiről semmit.Hát ez jó.
-Persze-kacsintottam rá.
Lehet hogy még több szomorúság van az életében?Mért nem tud az osztálytársairól semmit?

Befáradt a matek tanár is, és az osztályban azonnal csend lett.Azt hiszem, ez egy érdekes óra lesz.